Általános szerződési feltételek

1. pont   A szolgáltató

2. pont   Az ügyfél

3. pont   A szerződés célja és tárgya

4. pont   A szerződés létrejötte, módosítása, megszűnése

5. pont   A feladó feladatai

6. pont   A szolgáltatás díjának megállapítása és kiegyenlítése

7. pont   Az igényelhető szolgáltatások

8. pont   A küldemény kézbesítése

9. pont   Tájékoztatás, panasz

10. pont   Adatkezelési szabályok, adat- és titokvédelem

11-13. pont Felelősség, kártérítés

14. pont   Szolgáltatás teljesítésének minősége       

15. pont     Kézbesíthetetlen küldemény                

1.Pont













2.Pont



















3.Pont


















4.Pont

























































5.Pont
























































6.Pont













7.Pont












8.Pont





































































9.Pont

















































10.Pont
































































11.Pont























































12.Pont


















13.Pont








































































14.Pont
















15.Pont

K-TM Futár és SzállítmányozásiKorlátolt Felelősségű Társaság(KTM)


Cégbírósági bej. sz.:  13-09-204700

Adószám:27895689-2-13

Stat.azonosító:27895689-5320-113-13


Székhely:

2724 Újlengyel, Kőrösi út 2 A

Elérhetőségek:

Telefonszám: 06 20 235 7880

E-mail: ktmfutar20@gmail.com

Ügyfél az a magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság vagy egyéb szervezet, aki / amely az ÁSZF - nek megfelel, illetve indokolt esetben egyedi szerződésekkel igénybe veszi a szolgáltatást. Szerződéses kapcsolat fennállásától függetlenül ügyfél az is aki / amely tudakozódik vagy érdeklődik a KTM szolgáltatásai iránt.


Megbízó: az a magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság vagy egyéb szervezet, aki / amely on-line megbízással vagy szolgáltatói szerződéssel igénybe veszi a Futárszolgálat szolgáltatásait. Indokolt esetben egyedi szerződésekkel igénybe veszi a szolgáltatást.


Feladó az a magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy egyéb szervezet aki a küldeményre feladóként van feltüntetve


Címzett: az a magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy egyéb szervezet aki a küldeményre címzettnek van feltüntetve.


Átvevő: az a magánszemély akit a megbízó átvevőként a megbízás részletezése során átvevőként megjelöl.

A szerződés célja, hogy jogviszonyt szabályozzon a K-TM Futár és Szállítmányozási Kft. (továbbiakban: KTM) és ügyfelei közt. KTM vállalja, hogy a garantált idejű könyvelt küldemény felvételét végző alkalmazottja a küldeményt a címzettnek történő személyes kézbesítéséig személyes felügyelete alatt tartja oly módon, hogy a feladó ez alatt az idő alatt bármely időpontban rendelkezhessen a küldemény címzettjének vagy címzésének a megváltoztatásáról és sikertelen személyes kézbesítés esetén megtehesse a szükséges intézkedéseket.


A szolgáltatások ellátásához KTM közreműködőt is igénybe vehet.


a) KTM szolgáltatói szerződése alapján vállalja, hogy az Általános Szerződési Feltételekben (továbbiakban: ÁSZF) és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő méretű, tömegű, tartalmú és csomagolású küldeményeket díj fizetése ellenében az ügyféltől – a megfelelő nyomtatvány(ok) kitöltése után – átveszi és a feladó által megjelölt címhelyen a címzett, vagy jogosult átvevő részére kézbesíti.


Küldemény az ÁSZF-ben meghatározott tömeg- és mérethatároknak megfelelő levél vagy csomag melyet a csomagoláson vagy küldeményhez tartozó listán megcímeztek

1. A szerződést megkötöttnek kell tekinteni ha a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyomtatványokat – melye(eke)t KTM az egyedi kivitelezésű szállítólevéllel együtt köteles díjmentesen az ügyfél rendelkezésére bocsátani – kitöltés után az ügyfél is és a KTM is aláírásukkal igazolták.


2. Nem térhetnek el a szerződő felek az ÁSZF szabályaitól abban az esetben, ha az eltérés következtében a küldemények felvétele, feldolgozása, továbbítása vagy kézbesítése az életet, egészséget, a testi épséget, illetve a címzettnek a küldemény biztonságos átvételéhez fűződő jogát sérti vagy veszélyezteti.


3. A feladó a szerződést a küldemény továbbítása előtt úgy módosíthatja, hogy – meghatározott díj ellenében – különleges szolgáltatást (továbbiakban: ksz) kérhet, azt módosíthatja vagy lemondhatja.


A szolgáltatás teljesítése közben telefonon megrendelt ksz tényét a futár a kísérőlevél nála levő pld-ain rögzíti.


A ksz-t a beszerzés megkezdéséig, de legfeljebb fél órán belül a feladó a ksz értékét díjmentesen módosíthatja vagy lemondhatja. Lemondott érték esetén a ksz teljesítése automatikusan törlődik és a ksz értéke visszafizetésre kerül.


A feladó a ksz tárgyára vonatkozó módosítását vagy lemondását a beszerzés megkezdéséig, de legfeljebb fél órán belül teheti meg. A ksz tárgyának módosításáért a feladó a ksz díjának kétszeresét köteles fizetni. Az expressz alapszolgáltatás mellé csak a küldemény felvételekor kérhető ksz melyet a feladó a beszerzés megkezdéséig díjmentesen lemondhat de módosításra még díj fizetése ellenében sincs lehetőség.


A ksz tárgyának és címzettjének módosítása a beszerzést követően nem lehetséges. A ksz tárgyának beszerzést követő lemondása vagy a címzett által történő visszautasítása esetén a feladó a ksz tárgyát a kézbesíthetetlenség megállapítását követő hatvanadik naptól számított egy hónapon belül köteles – határidő megjelölésével és az átvétel elmulasztásának jogkövetkezményeire történő felhívás mellett – a címzettet, ennek eredménytelensége esetén a feladót a küldemény átvételére felszólítani. Ha a felszólításra sem a címzett, sem a feladó nem válaszol, illetve a küldeményt nem veszi át, KTM a küldeményt a feladástól számított hat hónap elteltéig őrizni köteles, utána a küldeményt felbonthatja (ÁSZF 10. pont 4. bek.) majd értékesítheti, illetve – ha nem értékesíthető – megsemmisítheti. A feladó tudomásul veszi, hogy a határidőn túl a ksz tárgya megsemmisítésre kerül. A feladó elfogadja, hogy a ksz tárgyának átvétele, értékesítése vagy megsemmisítése esetén a ksz értéke és a ksz díja nem kerül visszafizetésre. A különleges szolgáltatások körét és díjait a 4. számú melléklet tartalmazza.


4. A feladó a küldemény címadatait az utólagos rendelkezésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – külön díj ellenében – a továbbítás után is módosíthatja, amelyet a szolgáltatónak a rendeltetési helyen a kézbesítés megkezdéséig figyelembe kell vennie.


A mennyiben a cím módosítása a küldemény más kézbesítő helyhez történő továbbküldését vagy visszaküldését vonja maga után, a továbbküldésért járó díjat meg kell fizetni.


5. A KTM a szerződéskötést illetőleg a teljesítést köteles megtagadni, ha:

- a szerződés teljesítése jogszabályba vagy nemzetközi megállapodásba ütközik,

- a küldemény tartalma az életet, az egészséget, a testi épséget vagy az emberi környezetet nyilvánvalóan sérti vagy veszélyezteti,

- a feltételesen továbbítható küldeményekre vonatkozó előírásoknak a küldemény nem felel meg.


A szállításból kizárt és a feltételesen szállítható küldemények, valamint a szállítás feltételeit a 1. számú Melléklet tartalmazza.

A feladó feladatai a küldemény tartalmára, csomagolására, lezárására és címzésére vonatkozó szabályok alapján a következők:

A feladó felelősége, hogy a küldemény tartalma a jogszabályoknak és az ÁSZF-nek megfeleljen. A küldemény tartalma nem lehet olyan tárgy vagy anyag melynek szállítását az ÁSZF kizárja vagy megtagadja. A tárgyakat és működésükhöz szükséges energiahordozókat illetve erőforrásokat úgy kell elkülöníteni a küldeményben, hogy a szolgáltatás teljesítése alatt működésbe lépni ne tudjon. A feladó felelős a küldemény által személyek életében, egészségében, testi épségében, KTM berendezéseiben és más küldeményekben okozott károkért; köteles viselni saját kárát és megtéríteni a KTM felmerült többletköltségeit (pl.: újracsomagolás, a kárenyhítések körében felmerült költségek, stb.


a)A KTM nem köteles vizsgálni a küldemény tartalmát arra vonatkozóan, hogy az a szállításból kizárt-e vagy csak feltételesen szállítható. Amennyiben a teljesítés bármely szakaszában azt állapítja meg, hogy a küldemény a szállításból kizárt vagy a szükséges feltételek hiányoznak nem kézbesíti a címzettnek.


A feladó feladata, hogy a küldemény(eke)t a tartalmuk tulajdonságának, jellegének, alakjának, tömegének megfelelően úgy csomagolja be, hogy a burkolat a küldemény tartalmát megvédje. Burkolatként olyan tiszta, világos csomagolóeszközt kell használni, amely a címirat olvashatóságát valamint kezelését nem zavarja, és amelyre a címirat és egyéb jelzések könnyen és tartósan ráragaszthatók. Nem kell csomagolni a zsákot, kosarat, továbbá azokat a tárgyakat, amelyeket a kereskedelmi szokás szerint nem csomagolnak.

3.A küldeményeket úgy kell lezárni, hogy a burkolat nyilvánvaló megsértése nélkül a tartalomhoz ne lehessen hozzáférni.

4.A küldeményt tiszta, pontos, jól olvasható címzéssel kell ellátni. A KTM nem fogad el szállításra olyan küldeményt, melynek címzését áthúzás, átírás útján vagy bármilyen módon megváltoztatták. A címzett nevét teljes alakjában kell a küldeményre feljegyezni. Címzettként több név is szerepelhet.


A címiratot úgy kell kialakítani, hogy a feladó és a címzett címe jól láthatóan elkülönüljön. A címzésre vonatkozó adatokat latin betűkkel, arab számokkal (kerület, utca, házszám, épület, emelet, ajtó esetén szükség szerint római számmal), olvashatóan a küldeményen, a burkolaton vagy a küldeményhez tartósan hozzáerősített címiraton – tintával, gépírással, golyóstollal, vagy nyomtatással – illetve a küldeményhez csatolt címjegyzéken, kísérő okiraton kell feltüntetni.


Ilyen esetben lehet függő, ragasztott vagy varrt címiratot is alkalmazni, amelyet úgy kell felerősíteni a küldeményre, hogy az a kezelés során ne válhasson le.


Külön szerződés esetén könnyített címzést lehet alkalmazni, amely csak a Címzett nevét és a helyiséget tartalmazza.


A címzett nevét és címét a küldemény hosszúságának irányában kell feltüntetni, szállítási rend szerint a küldemény felső oldalán, a tetején.


A küldeményeken a feladónak a következő címadatokat kell feltüntetni:

- a címzett(e)k nevét, illetőleg elnevezését

- a küldemény rendeltetési helyét – település nevét

- a címhelyet – az utca, kerület nevét, számát, a házszámot ( ha nincs , helyrajzi számot), a lépcsőház számot,

- a közelebbi címet – az emelet és az ajtószám megjelölésével,

- a címhely irányítószámát


Amennyiben a feladó a küldeményen több címet tüntet fel, akkor az első helyen feltüntetett címet, ha az egyik cím postafiókot jelöl, akkor a futárszolgálat a másik címet veszi figyelembe visszakézbesítési címként.

1. Az ÁSZF-ben meghirdetett szolgáltatások igénybevételéért az ügyfél díjat tartozik fizetni. A szolgáltatások díját a hatályos Díjszabás tartalmazza. A szolgáltatások díját a KTM határozza meg. A díjváltozás bevezetéséről KTM köteles ügyfeleit 15 nappal korábban az új díjakról levélben, telefonon vagy E-mailben értesíteni. A díjváltozás hatálybalépésének napjától az ügyfeleknek az új díjakat kell megfizetni. A KTM a szolgáltatások díját és a küldeményt terhelő egyéb összeget a kézbesítéstől számított egy éven belül követelheti.

2. A szolgáltatások díjának lerovása történhet a feladónál vagy a címzettnél készpénzzel és átutalással. Bérmentesítő gép alkalmazására nincs lehetőség.

a) KTM alap esetben készpénzes számlát állít ki a feladó írásbeli utasításának megfelelően a kézbesítést követően a feladó vagy kézbesítéskor a címzett nevére.

b) Átutalással történő fizetés csak a KTM-el kötött írásbeli szerződés alapján és annak feltételei szerint lehetséges.

1.A küldemények felvétele meghatározott időben, telefonon vagy írásban bejelentett igény alapján a feladó telephelyén vagy címén történik. A küldemény(e)k felvételét a KTM alkalmazásában álló vagy felhatalmazásával rendelkező futár végzi. A szolgáltatás a +36 20 9 660 133-ss mobil vagy a ktmfutar20@gmail.com e-mail címen rendelhető meg. KTM és az ügyfél közt létrejött szerződést valamint a küldemény KTM általi átvételét a a fenti e-mailcímre küldött beszállítási jegyzék visszaigazolása bizonyítja.


Amennyiben szemrevételezés után a küldeményt a futár személyes biztonságára nézve veszélyesnek vagy a rendelkezésére álló szállítási eszközzel történő biztonságos szállításra alkalmatlannak ítéli meg, továbbá ha a küldemény szállításból kizárt tárgyat tartalmaz vagy a feltételesen szállítható küldemény az ÁSZF 3. számú Mellékletben rögzítetteknek nem felel meg, felvételét visszautasíthatja.

A küldemény átadása a feladó által megadott címhelyen és megadott személy részére történik. Amennyiben a küldemény a megadott címre vagy a megadott személy részére nem kézbesíthető KTM a feladót lehetőség szerint telefonon értesíti. KTM belföldön minden küldeményt házhoz kézbesít.

2.KTM a küldeményt a címzett magánszemély helyett az adott címen működő


~ fegyveres szerv,

~ büntetés végrehajtási és javító intézet,

~ egészségügyi, illetve szociális ellátást nyújtó intézet,

~ szálloda, diák- és munkásszállás, üdülő, esetén, jogszabály alapján a szervezet vezetője vagy az általa a küldemények átvételére meghatalmazott személy részére – a közvetett kézbesítő által biztosított helyen – kézbesíti. Irodaházak, üzletházak esetében az üzemeltető a közvetett kézbesítő.


3.Közvetett úton nem kézbesíthető


~ a sérültnek könyvelt küldemény,

~ minden további küldemény, melynek közvetett kézbesítését jogszabály vagy a felek megállapodása kizárja,

~ az a küldemény, melynek közvetett kézbesítő részére történő kézbesítése ellen a címzett írásban tiltakozik.


4. Jogosult átvevőnek minősül a címzett, a meghatalmazott, a szóban megbízott és a közvetett kézbesítő. KTM minden küldeményt a jogosult átvevő részére kézbesít és az átvétel igazolásával a szolgáltatást teljesítettnek kell tekinteni.


Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéb szervezet (a továbbiakban együttesen: szervezet) részére címzett küldemény átvételére a szervezet vezető tisztségviselője jogosult. KTM a szervezet részére címzett küldeménynek tekinti azt is, ha a szervezet részére címzett küldemény címzésében a szervezet elnevezése mellett természetes személy nevét is feltüntették, vagy a küldeményen természetes személy neve és a szervezet- megnevezése nélkül- címe (levelezési címe) szerepel. A címzetten kívüli jogosult átvevő a polgári jog általános szabályai szerint felel a küldemény címzett részére történő átadásáért.


a) A küldemény átvételét az átvevő a kézbesítő okiraton a kézbesítés időpontjának feljegyzése után teljes nevének aláírásával köteles elismerni.


Ha magánszemélynek címzett küldemény átvételét nem a címzett ismeri el, az átvevő köteles a címzett és a közötte lévő kapcsolatot is jelezni.


b) Az aláírás megtagadása esetén a KTM a küldeményt – az ok feltüntetésével – visszaküldi a feladónak.

c) Az írni nem tudó, a latin betűket nem ismerő, a vak, vagy egyéb, a fizikai állapotában beállott változás következtében írásában gátolt címzettnek szóló könyvelt küldeményt írni tudó nagykorú tanú jelenlétében kell kézbesíteni. A tanú – e minőségének feltüntetésével – a küldemény átadásakor a kézbesítő okiraton saját nevét írja alá. A tanú és a címzett személyazonosságát a futár előtt igazolni köteles.

d) KTM a kiskorú vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy részére érkezett küldeményt a címzett helyett a törvényes képviselőnek vagy a gondnoknak kézbesíti. A törvényes képviselő vagy a gondnok e minőséget személyi igazolvánnyal, illetve jogerős hatósági határozattal, hatósági igazolvánnyal vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja.

e) A címzett természetes személy elhalálozása, jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet megszűnése esetén a részére érkezett küldeményt BEF – az e tényekről történő tudomásszerzést követően – haladéktalanul visszaküldi a feladónak.

5. A tévesen kézbesített küldeményt, illetve tartalmát KTM köteles bontott állapotban is a téves kézbesítés tényének egyidejű rögzítésével visszavenni, a téves kézbesítéskor beszedett díjat visszafizetni, és a küldemény lezárása, valamint a korábbi téves kézbesítés tényének feltüntetése után annak szabályos kézbesítéséről gondoskodni.

a) Meghatalmazottnak, helyettes átvevőnek, vagy közvetett módon kézbesített ép és sértetlen küldeményeket KTM a kézbesíthetetlenségi ok feltüntetésével és az átvevő (közvetítő) aláírásával átveszi és azokat – a címzettnek történő kézbesítés sikertelensége esetén – visszaküldi a feladónak.

b) Ha a kézbesítés során a címzett vagy meghatalmazottja írásban úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem fogadja el, úgy azt BEF az átvételi határidők mellőzésével és azok feltüntetésével visszaküldi a küldemény feladójának.

c) Amennyiben e személyek az írásbeli nyilatkozatot megtagadják, a futár e tényt a kézbesítési okiratra és a küldeményre feljegyzi. Ha a küldemény a futárszolgálaton kívüli okból nem kézbesíthető, a szolgáltató azt – az ok megjelölésével – a küldemény feladójának visszaküldi.

1.KTM vállalja, hogy a szolgáltatási feltételekben bekövetkezett valamennyi lényeges változásról tájékoztatja ügyfeleit. Telefonon, levélben vagy E-mailben az igénybevevők részére közzé teszi:


~ Általános Szerződési Feltételeket,

~ az alkalmazott díjakat,

~ az állandó elérhetőségének telefonszámát, egyéb elérhetőségét,

~ minden egyéb közérdekű információt.


2.KTM gondoskodik arról, hogy a postáról szóló 2003. évi CI. törvény és a vonatkozó Kormányrendelet, továbbá a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján igénybevevő ügyfelei a szolgáltatásokkal kapcsolatos bejelentéseiket, (továbbiakban: panasz) díjmentesen megtehessék.


Az ügyfelek panaszaikat telefonon, levélben vagy E-mailben valamint a fuvarlevélen írott formában, egyéb megfelelő módon (pl. távirat útján) tehetik meg.


a)Panasznak az olyan bejelentés minősül, amelyben az ügyfél állítja, hogy KTM által nyújtott szolgáltatás vagy a futár munkavégzése részben vagy egészében nem felel meg a jogszabályi előírásokban, illetve az ÁSZF-ben foglaltatnak. A panasz egyéni jogsérelem vagy érdeksérelem megszüntetésére is irányulhat.

b)Nem minősül panasznak – a szolgáltatást igénybevevő részéről kezdeményezett – a küldemény továbbításával és kézbesítésével kapcsolatos pontos információk megismerésére irányuló tudakozódás.

c)Szóbeli észrevétel esetén a sérelem elintézésére KTM a lehetőségekhez mérten azonnal helyben intézkedik, illetve megadja a szükséges felvilágosítást. A panasz(oka)t kivizsgálja, és a panasz benyújtásának időpontjától számított lehető legrövidebb idő alatt, de legkésőbb 30 naptári napon belül az ügyfélnek válaszol.


A szóban és telefonon tett panasz esetében a panasz benyújtásának időpontja a benyújtás napjával, az írásban, levélben és egyéb módon beérkező panasz esetében a beérkezés napjával kezdődik. Ha az ügyfél a szóban és telefonon benyújtott panaszra írásbeli választ kér, vagy írásban nyújtja be panaszát, a vizsgálat eredményéről a KTM az ügyfelet írásban értesíti.


d)KTM a beérkező panaszokat ingyenes, egyszerű, átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárás keretében köteles megvizsgálni. Amennyiben a szolgáltatást igénybevevő a panaszra adott választ nem fogadja el, vagy KTM a panaszra határidőn belül nem válaszol, a szolgáltatást igénybevevő az 5. számú Mellékletben meghatározott hírközlési hatósághoz és a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselőjénél, vagy valamennyi esetleges felmerülő jogvita esetén a területileg illetékes bírósághoz fordulhatnak. A bíróság igénybevétele előtt a Gazdasági Kamara mellett működő Békéltető testület segítségével is megkísérelhető az ügy rendezése.


3.A szolgáltatás teljesítése során a küldeményhez kapcsolódó panasz a feladás napjától számított egy éves jogvesztő határidőn belül tehető.


a)Sérelmezett tevékenység vagy magatartás esetén a panasz – a tevékenységről vagy magatartásról való tudomásszerzéstől számított egy éven belül, de legkésőbb a tevékenység vagy a magatartás megvalósítását követő két éven belül – tehető.

1.KTM az olyan rá vonatkozó adatokat - amely a szolgáltatások igénybevételéhez, a hozzáférés megvalósításához, illetve a hírközlési hatóság feladatainak a végzéséhez szükségesek - köteles a hírközlési hatóság részére szolgáltatni, akkor is, ha azok üzleti titoknak minősülnek.


Az ÁSZF-ben meghatározott adatokat köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. A fentiek szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért és ellenőrizhetőségéért.


a)A KTM a szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos, illetve a szolgáltatás teljesítése során tudomására jutott adatokat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével kezelheti, dolgozhatja fel és továbbíthatja.


b)A KTM az általa továbbított küldemény tartalmát csak a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben ismerheti meg.


2.KTM


a)a zárt küldeményt – a 4. bekezdésben foglaltak kivételével – nem bonthatja fel;


b)a nem zárt küldeményeket csak a felvételhez, feldolgozáshoz, továbbításához, illetve kézbesítéséhez szükséges adatok megállapítása érdekében és annak megfelelő mértékben tanulmányozhatja


c)a szolgáltatás teljesítése során tudomására jutott adatot – a feladó, a címzett (illetve az egyéb jogosult személyt), valamint a 6. bekezdésben említett szervezetek kivételével – mással nem közölhet;


d)a küldeményt – tartalmának megismerése céljából – a feladó, a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő), valamint a 6. bekezdésben említett szervezetek kivételével másnak át nem adhatja;


d)a szolgáltatás teljesítéséről – a feladó, a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő), valamint a 6. bekezdésben említett szervezetek kivételével – másnak tájékoztatást nem adhat.


A 2. bek. d) pontja alkalmazásában a feladóval megegyező jogosultsággal rendelkezőnek kell tekinteni azt a személyt aki a küldemény feladását igazoló dokumentumot bemutatja. A c) és e) pontok tekintetében a feladóval megegyező jogosultsággal rendelkezőnek kell tekinteni azt a személyt is, aki a postai küldemény egyedi azonosító adatát (pl. kód, ragszám), továbbá szükség esetén a feladó és címzett nevét és a küldemény címzését KTM-el elektronikus hírközlési úton (távközlő berendezés, internet) közli.

KTM a zárt küldeményt felbonthatja, ha a küldemény burkolata oly mértékben sérült, hogy tartalmának megóvása érdekében a felbontása indokolt és felbontás nélküli átcsomagolással a küldemény tartalmának a megóvása nem biztosítható és/vagy a küldemény tartalma által okozott veszély elhárítása érdekében a küldemény felbontása indokolt.

A küldemény felbontását legalább két főből álló bizottság végzi, annak megtörténtét és a teendő intézkedéseket jegyzőkönyvben rögzíti. A bizottság tagjait KTM az alkalmazottai, tagjai, megbízottai, illetve közreműködői közül kell kijelölni. Ha a bizottság nem működtethető, a felbontás a helyi önkormányzat arra feljogosított képviselőjének jelenlétében történhet. A felbontás tényét a küldeményre rá kell vezetni és ha erre lehetőség van a felbontásról a felbontás okáról a feladót értesíteni kell.

KTM-nek és a közreműködői tevékenységet végző személynek (szervezetnek) megfelelő szervezési és műszaki intézkedésekkel biztosítania kell a futárszolgálat igénybevételével továbbított küldemények, szöveges küldemények, illetve közlések titkosságát. A futárszolgálat és a közreműködői tevékenységet végző személy (szervezet) – a jogszabályi feltételek fennállása és erre irányuló megkeresés esetén – köteles a küldeményt, szöveges közleményt, illetve közlést átadni vagy bemutatni az annak megismerésére külön törvényben feljogosított szervezetnek, továbbá azok megfigyelését, tárolását, illetve a küldeménybe más módon történő beavatkozást lehetővé tenni.

7. Az adat- és titokvédelemi kötelezettség a KTM alkalmazottját, tagját, megbízottját és közreműködőjét – a munkaviszony, a tagsági viszony, a megbízási jogviszony, a közreműködői jogviszony megszűnése után is – a futárszolgálattal azonos módon terheli, azok megszegéséért felelősséggel tartozik.

1.KTM a szolgáltatások nem szerződésszerű teljesítése esetén beleértve a küldemény sérülését, tartalomhiányát, elveszését és megsemmisülését is, a Törvényben, valamint jelen ÁSZF-ben foglaltaknak megfelelően tartozik felelősséggel.


a) KTM nem felel a szolgáltatások körében keletkezett kárért, ha az a szolgáltató működési körén kívül álló elháríthatatlan okból keletkezett (pl. háborús cselekmény, szabotázs, lázadás, robbantásos merénylet vagy más szükséghelyzet, elemi csapás, tűzvész, munkabeszüntetés, robbantásos fenyegetés, valamint a honvédelmi törvény alapján feljogosított szervek rendelkezésére tett intézkedés esetében.


b) KTM nem felel továbbá a kárért ha a közönséges, a belső tartalomnak nem megfelelően csomagolt, vagy biztosítás nélküli küldemények téves kézbesítéséből, elvesztéséből, sérüléséből vagy megsemmisüléséből ered.


c) KTM nem felel a kárért akkor sem ha az a szolgáltatás késedelmes teljesítéséből ered: ha a kárt a küldemény belső tulajdonsága, a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága vagy az elégtelen címzés okozta, a feladó a különleges kezelést igénylő küldeménye esetén előzetesen nem nyilatkozott (pl. törékeny), illetve a közvetett kárért, elmaradt haszonért.


2.A fenti alpontokkal kapcsolatos bizonyítás a következő személyeket terheli:


A szolgáltatót a csomagolás hiányossága és az elégtelen címzés tekintetében, illetve abban a vonatkozásban, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan külső ok, vagy szerződésszerű teljesítés mellett a károsulton kívül más személy okozta.


A feladót, illetve a címzettet abban a tekintetben, hogy a kár nem a csomagolás hiányossága vagy a címzés elégtelensége miatt állt elő, illetve, hogy a kár nem a küldemény tartalmára, belső tulajdonságára vezethető vissza.


Közvetett kézbesítés esetén a szolgáltató felelőssége a küldemény átadásával az átvevőre száll át. Az átvevő a címzettel szemben a polgári jog általános szabályai szerint felel.


3.Az ügyfél a futárszolgálattal szembeni kártérítési igényét írásban a feladástól számított 15. naptól kezdődően, illetve a küldemény hiányossága vagy sérülése esetén az erre vonatkozó jegyzőkönyv felvételét követően, ezen időpontoktól számított egy éves elévülési időn belül érvényesítheti.


a) Az ügyfél kárigényének elbírálására és kielégítésére a küldemény megsemmisülése vagy elvesztése, a küldemény sérülése, tartalomhiánya esetén kárigény bejelentéséről készült jegyzőkönyv alapján van lehetőség.


b) Amennyiben a futárszolgálatnak a tévesen kézbesített küldemények visszavételére és szabályos kézbesítésére nincs lehetősége, a küldeményt elveszettnek kell tekinteni.


4.A kártérítési igény érvényesítésére az alábbiak kivételével a feladó jogosult.


A címzett jogosult, ha:


• a sérült küldeményt átvette; vagy


• a feladó a kártérítésre vonatkozó igény érvényesítésének jogát a címzettre engedményezte.


a) A futárszolgálat az ügyféltől a kár mértékének igazolását, bizonyítását abban az esetben kérheti, ha a kártérítési igény a küldemény sérülésével, tartalomhiányával kapcsolatos.

1.Ha a futárszolgálat a panasz kivizsgálás során a küldemény megsemmisülését vagy elveszését állapította meg, annak tényéről tájékoztatja az ügyfelet.


Amennyiben az ügyfél kártérítési igénnyel kíván élni, azt a küldemény feladásától számított tizenötödik naptól kezdődően egy éves elévülési időn belül teheti meg KTM-nél.


a)KTM a küldemény kezelésének bármely szakaszában a küldemény sérülését vagy hiányosságát észleli, ezek tényéről és mértékéről jegyzőkönyvet vesz fel. A sérült vagy hiányos küldeményt szolgáltató e jegyzőkönyv kíséretében kézbesíti.


2.Ezekben az esetekben a küldeményt a címzett vagy meghatalmazottja – bizonyos esetekben a feladó – a kárigény jegyzőkönyvön történő összegszerű feltüntetésnél (esetlegesen a jegyzőkönyvben foglaltakkal kapcsolatos nyilatkozatával) veszi át – veszi vissza – melyet aláírásával igazol.


a)Ha a küldemény sérülése, hiányossága a kézbesítéskor nem ismerhető fel, az erről szóló bejelentést a kézbesítést követő 3. munkanapon belül kell megtenni és jegyzőkönyvbe foglalni.

1. A küldemény megsemmisülése vagy elveszése, továbbá teljes vagy részleges tartalomhiánya esetén jegyzőkönyv alapján bejelentett kártérítési igényt KTM a bejelentést követő 30 napon belül elbírálja és annak eredményéről az ügyfelet haladéktalanul tájékoztatja. KTM az általa megalapozottnak talált kárösszeg kifizetése iránt – az elbírálástól számított – 8 naptári napon belül intézkedik.


Az igény jogosságának teljes vagy részleges elutasítása esetén az elutasítás indokait írásban közli az ügyféllel.


2. A futárszolgálat a küldemények tartalmának sérülése, hiányossága, megsemmisülése esetén a következők szerinti kártérítési átalányt köteles fizetni:


a) Értékbiztosítással feladott küldemény elveszése esetén a kártérítés összege azonos a feladó által a feladáskor feltüntetett érték összegével.


b) Az értékbiztosítással feladott küldemények sérülése, tartalomhiánya esetén a kártérítés összege a hiány vagy a serülés mértékével arányos, de legfeljebb az értékbiztosítás összegével megegyező.


c) A nem értéknyílvánított de garantált kézbesítési idejű küldemény megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a fizetendő kártérítést a keletkezett kár alapulvételével kell meghatározni de a kártérítés összege nem lehet kevesebb a garantált kézbesítési idejű szolgáltatásért fizetett díj kétszerese.


3. Amennyiben a küldemény vagy a küldemény tartalmának egy része a kártérítés összegének kifizetését követően megkerül, arról BEF a kártérítésben részesültet értesíti. A futárszolgálat a küldeményt kártérítettnek visszaszállítja és ez esetben kártérítettnek a felvett kártérítési összeget nem kell visszafizetnie. Ha a kártérítésben részesült sikertelen kézbesítés esetén az értesítésre 8 napon belül nem ad választ, azt a futárszolgálat a megkerült küldeményről, illetve tartalomrészről történő lemondásnak tekinti.


4. KTM a küldemény felvételekor tévesen megállapított vagy a kézbesítéskor tévesen beszedett díjat, díjkülönbözetet, illetve a nem teljesített szolgáltatás díját – ezen tény megállapítását követően – a feladónak visszafizeti.


a) A futárszolgálat a szolgáltatás díját teljes mértékben visszafizeti abban az esetben:


~ ha a feladó a szerződéstől – a felvétel helyén a küldemény visszakérésével a továbbítás előtt eláll,


~ a küldemény a futárszolgálat felróható magatartása következtében a rendeltetési helyének elérése nélkül érkezett vissza a feladási helyére,


~ futárszolgálat a szolgáltatási szerződést nem teljesítette, a „törékeny” különleges szolgáltatással feladott küldemény megsérült.


b) A futárszolgálat a fizetett díjak egy részét a következő esetekben és keretek között fizeti vissza (részleges díjvisszafizetés):


~ A túlfizetett összeget, ha a feladó vagy a címzett a küldeményért a díjszabás szerint járó díjnál magasabb díjat fizetett, és ez a futárszolgálat kezelési okirataiból vagy a küldeményről megállapítható.


~ A lerótt és az új díj közötti különbözetet, ha a feladó a küldemény címét vagy a kért külön-, vagy különleges szolgáltatást a futárszolgálatnál továbbítás előtt megváltoztatja és az új rendeltetési hely alapján vagy a megváltoztatott többletszolgáltatás esetén a fizetettnél alacsonyabb díj megfizetésével tartozik.


5. KTM a garantált kézbesítési idejű küldemény késedelmes kézbesítéséért kártérítést köteles fizetni, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelmet a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. A kártérítés összege a garantált idejű szolgáltatásért fizetett díj kétszerese. A nem garantált kézbesítési idejű küldemény késedelmes kézbesítéséért kártérítési felelősséggel nem tartozik.


a) Amennyiben belföldi forgalomban a küldemény kézbesítése – illetve annak megkísérlése – a feladástól számított tizenötödik napon belül nem történik meg, a felek eltérő megállapodásának hiányában a küldeményt elveszettnek kell tekinteni és a kártérítésre a küldemény elveszésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


Ha az elveszettnek hitt küldemény előkerül, a küldeményt kézbesíteni kell. A már kifizetett kártérítést azonban kézbesítés esetén sem kell a szolgáltató részére visszafizetni.

1. KTM tevékenységének ellátása során vállalja, hogy az ügyfél által jelen ÁSZF alapján igényelt és megfizetett szolgáltatásokat maradéktalanul teljesíti, a küldeményeket biztonságos körülmények között továbbítja és ép, sértetlen állapotban kézbesíti a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott minőségi előírásoknak megfelelően.


A felvett küldemények továbbítási útvonalát és módját a futárszolgálat választja meg az igénybevett szolgáltatásnak megfelelően.


2. KTM tevékenységét úgy szervezi és működteti, hogy belföldi forgalomban feladott küldemények végponttól-végpontig mért útvonalára vonatkoztatott továbbítási időtartam a következők szerint teljesüljön:


Az érvényben lévő és leendő szerződéseinek megfelelően, valamint az eseti szerződésekben (fuvarlevelek) megállapodott kézbesítési határidők szerint a küldemények a feladást követő napon a fuvarlevélen feltüntetetteknek és a feladó(k) akaratának megfelelően kézbesítésre kerüljenek vagy ennek megkísérlése megtörténjen.

1. Kézbesíthetetlennek minősül az a küldemény amelyet


a) a KTM-en kívül álló okból a címzettnek (illetve az egyéb jogosult átvevőnek) kézbesíteni és a feladónak visszakézbesíteni nem lehet, vagy


b) a küldeményt terhelő díjat a feladó nem fizette meg.


2. Kézbesíthetetlen küldeményt KTM köteles őrizni.


a) Könyvelt küldemény esetén a kézbesíthetetlenség megállapítását követő hatvanadik naptól számított egy hónapon belül köteles – határidő megjelölésével és az átvétel elmulasztásának jogkövetkezményeire történő felhívás mellett – a címzettet, ennek eredménytelensége esetén a feladót a küldemény átvételére felszólítani. Ha a felszólításra sem a címzett, sem a feladó nem válaszol, illetve a küldeményt nem veszi át, KTM a küldeményt a feladástól számított hat hónap elteltéig őrizni köteles, utána a levélküldeményt, a címzett reklámküldeményt és a nyomtatványt megsemmisítheti, a küldeményt felbonthatja (ÁSZF 10. pont 4. bek.), majd értékesítheti, illetve – ha nem értékesíthető - megsemmisítheti.


b) Amennyiben KTM megállapítja, hogy a küldemény tartalma gyorsan romló, a kézbesíthetetlen küldeményt azonnal felbonthatja, majd értékesítheti, illetve – ha nem értékesíthető – megsemmisítheti.

Szállításból kizárt tárgyak

       

1. Veszélyes tárgyak és anyagok


Tilos feladni olyan tárgyakat, amelyek természetüknél vagy csomagolásuk miatt veszélyesek lehetnek az alkalmazottakra, beszennyezhetik vagy megrongálhatják a többi csomagot, vagy BEF berendezéseit.


2. Robbanásveszélyes anyagok:


- Robbanóanyagok (pl. ammónit, paxit, dinamit, trotil, tetril, TNT, nitro-glicerin, mindenfajta lőpor, pirotechnikai anyagok és eszközök, valamint mindezek gyártásuk közbenső fázisaiban);


- Robbanóanyagot tartalmazó termékek (pl. gyutacs, gyújtózsinór, robbanózsinór, lőszer, töltény patron, robbanóanyag préstest, robbanóanyaggal töltött robbanótest, gránát, akna, perforátor, mindenféle gyújtó és robbantószerkezet);


- Nagy nyomású, robbanásveszélyes sűrített gázok (pl. sűrített gázt tartalmazó tűzoltó készülékek);


3. Lőfegyverek, lőszerek:


Ide értve a gáz- és riasztófegyvereket, a légfegyvereket, a fegyver- és lõszeralkatrészeket, a hatástalanított fegyvereket és fegyverutánzatokat, valamint mindenfajta hadianyagot.


4. A közbiztonságra különösen veszélyes eszközök:


- olyan szúró vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágó éle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágó él méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró- vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (íj, számszeríj, franciakés, szigonypuska, parittya, csúzli);


- olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártya ingerlésével védekezésre képtelen állapotot előidéző vegyi anyag lőhető, permetezhető ki (spray);


- olyan eszköz, amely az utánzás jellege miatt megtévesztésig hasonlít a lőfegyverre, gáz- és riasztófegyverre (fegyverutánzat), valamint a hangtompító, a fegyver éjszakai irányzéka és a lézeres célzókészülék;


- kézre helyezhető, az ütés hatását növelő eszköz (boxer);


- jellegzetesen ütés céljára szolgáló, az ütés erejét növelő eszköz (pl. ólmosbot, gumibot, rendőrbot), továbbá az e célt szolgáló, lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek;


- elektromos feszültség útján átmenetileg védekezésre képtelen állapotot előidéző eszköz (elektromos sokkoló);


- bilincs;


- a gépjármű sebességmérő készüléket jelző vagy zavaró eszköz.

5. Gyúlékony anyagok:


– az öngyulladásra képes folyékony anyagok és készítmények (pl. benzin, gyúlékony hígítók és tisztítószerek, gyúlékony festékek és lakkeltávolítók, petróleum);


– a levegőben normális nyomáson gyúlékony gázok és gőzök (pl. aerosolos termékek, spray, öngyújtók);


– azok a szilárd anyagok, amelyek egy gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására (pl. hő, súrlódás) könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak (pl. mindenféle gyufa);


– az olyan anyagok, melyek vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen meggyulladnak, vagy gyúlékony gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben (pl. fémnátrium, fémkálium);


– az oxidáló anyagok, melyekből könnyen fejlődik oxigén szerves és szervetlen anyagok égésének táplálására (pl. szerves peroxidok, haj és textilfestékek, egyes fehérítőszerek és ragasztók).

6. Mérgező, ártalmas és maró anyagok:

– mérgezőek azok az anyagok és készítmények, melyek belégzésük, lenyelésük, vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást okoznak (pl. mérgező vegyi anyagok);


– ártalmasak azok az anyagok és készítmények, melyek belégzésük, lenyelésük, vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny egészségkárosodást okoznak (pl. ártalmas vegyi anyagok);


– maró anyagok és készítmények, melyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák vagy szétroncsolják a csomagolás vagy a szállítótartály anyagát (pl. maró vegyi anyagok, maró hatású tisztítószerek, maró hatású rozsdaeltávolító vagy korrózióvédő anyagok, higanyt, savat és akkumulátorfolyadékot tartalmazó tárgyak);

7. Radioaktív anyagok:

Radioaktív anyag a természetben előforduló vagy mesterségesen előállított bármely anyag, amelynek egy vagy több összetevője ionizáló sugárzást bocsát ki, valamint az ilyen anyagot tartalmazó készítmény (pl. olyan gyógyászati vagy kutatási minták, orvosi műszerek, melyek radioaktív összetevőket tartalmaznak).

8. Egyéb okból kizárt tárgyak és anyagok

Nem megengedettek azok a küldemények, melyek nem tesznek eleget az Általános Szerződési Feltételekben előírt feltételeknek.


Az értékküldeményeken kívüli küldemények nem tartalmazhatnak pénzérméket, bankjegyet, papírpénzeket, vagy bármilyen bemutatóra szóló értékeket, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt (akár megmunkált, akár nem), drágaköveket, ékszereket és más értéktárgyakat. A levelek nem tartalmazhatnak olyan, aktuális és személyes jellegű iratokat, amelyek nem a feladó és a címzett vagy a velük együtt élő személyek váltanak egymással.


A küldemények nem tartalmazhatnak tervrajzokat, tervdokumentációkat.


A küldemények nem tartalmazhatnak kábítószereket és pszichotróp anyagokat.


A küldemények nem tartalmazhatnak obszcén és erkölcstelen tárgyakat. A küldemény burkolatán nem lehet közszemérmet sértő, obszcén, erkölcstelen szó, vagy kifejezés.

9. Élő állatok

A küldemények nem tartalmazhatnak élő vagy élettelen állatokat. Ilyen tartalmú küldeményt a BEF nem szállít.

Feltételesen szállítható küldemények

1. A tárgyakat a működésükhöz szükséges energia illetőleg erőforrásokkal együtt úgy szabad küldeményben elhelyezni, hogy a csomagolás a véletlenszerű működésbe lépést megakadályozza.

2. Értékbiztosításos küldemények:

Belföldre kizárólag értékbiztosításos küldeményként feladható: csekk, bankkártya, névre szóló takarékkönyv és kereskedelmi kártya, értékpapír, továbbá nemesfémek, drágakövek, ékszerek és más értéktárgyak. Az értékbiztosítások díjait a 4. számú melléklet tartalmazza.

3. Romlandó, fertőző biológiai anyagok:

A romlandó, fertőző biológiai anyagokat csak hivatalosan elismert szaklaboratóriumok küldhetnek egymásnak. A küldemény az alábbi csomagolással adható fel:


A feladónak biztosítania kell, hogy a küldeményeket úgy csomagolják, hogy azok sértetlen és kifogástalan állapotban érkezzenek meg rendeletetési helyükre és szállításuk közben ne jelentsenek veszélyt az élőlényekre és természeti környezetre.


A csomagolás a következő alapvető elemekből kell hogy álljon: egy légmentesen záró elsődleges belső tartályból; egy légmentesen záró második belső burkolatból; egy megfelelő erősségű külső burkolatból, amelynek szilárdsága kielégíti a nemzetközi szervezetek szabályozásában előírt követelményeket; továbbá az elsődleges tartály és a második belső burkolat közé helyezett nedvszívó anyagból. Ha több elsődleges tartályt helyeznek egyetlen második belső burkolatba, akkor azokat egyenként be kell csomagolni, úgy, hogy közöttük minden érintkezést elkerüljenek. A nedvszívó anyagnak (pl. vattának) a tartalom egészének felszívására elegendő mennyiségűnek kell lennie.

A környezeti vagy magasabb hőmérsékleten szállított anyagokat elsődlegesen tartályokba kell elhelyezni, ezek üvegből, fémből vagy műanyagból lehetnek. A légmentesség biztosítására hatékony eszközöket kell használni, mint például meleggel történő lepecsételést, burkoló dugót vagy fémkupakot. A csavaros kupakokat tapadó szalaggal kell megerősíteni.


A szállítás során hűtött vagy fagyasztott anyagokat (nedves jég, fagyasztott tamponok, szárazjég) nem szabad csavaros kupakkal lezárt elsődleges tartályban elhelyezni. A jeget vagy szárazjeget a másodlagos csomagoláson kívül kell elhelyezni. Belső merevítőkről kell gondoskodni, hogy a második burkolatot vagy burkolatokat akkor is eredeti helyzetben tartsák, ha a jég vagy szárazjég megolvad. Ha jeget használnak a külső burkolatnak légmentesnek kell lennie, és ha szárazjeget használnak a külső burkolatnak a széngáz távozását lehetővé kell tennie.

4. Romlandó, nem fertőző biológiai anyagok:

Azokat a biológiai anyagokat, melyek élő kórokozókat (baktérium, vírus) nem tartalmaznak vízhatlan belső tartályba és külső védőtartályba kell csomagolni. A belső tartályba, vagy a belső és a külső tartályok közé nedvszívó anyagot kell elhelyezni. A nedvszívó anyagnak olyan mennyiségűnek kell lennie, hogy törés esetén az egész folyadéktartalmat magába szívja. Egyébként mind a külső, mind a belső tartályok tartalmát úgy kell csomagolni, hogy el ne mozdulhassanak. Külön kell gondoskodni fagyasztásos szárítással és jeges csomagolással arról, hogy a magasabb hőmérsékletre érzékeny anyagok tartósítását biztosítsák.

5. Törékeny tárgyak:

Az üveg és porcelántárgyakat, valamint más törékeny tárgyakat fém, fa, műanyag vagy erős kartondobozba kell csomagolni és olyan papírral, fagyapottal vagy más hasonló védőanyaggal kell kitölteni, amely a szállítás során minden súrlódást vagy ütődést a tárgyak között vagy a tárgyak és a doboz falai között megakadályoz.

6. Folyékony, könnyen szétfolyó anyagok:

Folyadékokat, olajokat és könnyen olvadó zsiradékokat csak kettős tartályba csomagolva lehet feladni, feltéve, hogy nincsenek gyors erjedésnek vagy robbanásnak kitéve (ebben az esetben ugyanis a szállításból ki vannak zárva). Ezeket az anyagokat légmentesen zárt tartályba (mint belső csomagolásba) kell elhelyezni, majd a tartályt fémből, megfelelő szilárdságú fából, tartós műanyagból vagy jó minőségű hullámpapír lemezből készült külső burkolatba kell tenni. A belső tartály és a külső burkolat között az egész folyadékmennyiség, olaj vagy zsiradék felszívására alkalmas nedvszívó anyagot (pl. fűrészpor, vatta) kell elhelyezni.


Nem kell kettős tartályba csomagolni ezeket az anyagokat, ha burkolatként légmentesen lezárt erős horgany acéllemez tartályt, illetőleg erős és nem törékeny műanyag tartályt (kannát) használnak. A műanyag tartályban folyékony anyagok csak oly módon helyezhetők el, hogy a tartály szájától számítva 4 cm mélységig a tartály üresen marad. A műanyag tartályokat megfelelő hordozó fogantyúval kell ellátni.


A feladás csak csomagként, törékeny minősítéssel és kezeléssel lehetséges.


7. Nehezen olvadó, zsíros anyagok:

A nehezen olvadó zsíros anyagokat (pl. kenőcsök, lágy szappanok, gyanták) dobozba, zacskóba, műanyag fóliába vagy pergamenpapírba, mint belső burkolatba kell elhelyezni, majd pedig azt kívül faládába, fémtartályba vagy más ellenálló és vastag anyagból készült második tartályba kell csomagolni. Vajat, sajtot, margarint belül többrétegű pergamenpapírba, kívül pedig papírdobozba, majd az egészet papírba csomagolva is fel lehet adni.

8. Emberi testből származó váladékok:

Emberi testből származó váladékokat és anyagokat (folyadék, szövetrész) vizsgálat céljából vizsgálóintézeteknek (laboratóriumoknak) és orvosoknak címezve lehet feladni az erre rendszeresített csomagolásban vagy az alábbiak szerint:


Az emberi testből származó váladékot és vizsgálati anyagot csomagként lehet feladni. A küldemény burkolatára és a csomag fuvarlevelére is fel kell jegyezni: „Emberi testből származó váladék (anyag)”. Ha az anyag fertőző betegségben szenvedő, vagy erre gyanús egyéntől származik, az említett feljegyzésnek „Fertőző vizsgálati anyag”-nak kell lennie.


Nem fertőző váladékot erősebb falú műanyag, vagy egyéb, nem törékeny tartályba kell helyezni és annak nyílását légmentesen le kell zárni. A zárószerkezetet tapadó (nem papírból készült) szalaggal úgy kell leragasztani, hogy az nyomás vagy ütés hatására ne nyílhasson ki. Ezt a belső tartályt kartonból, vagy egyéb kartonhoz hasonló, ellenálló anyagból készült dobozba kell elhelyezni és azt leragasztva vagy átkötve lehet feladni.


Fertőző anyagok biztonságos szállítása érdekében az alábbi többszörös csomagolási rendszer alkalmazása szükséges:


Belső tartály: A mintát tartalmazó, címkével ellátott elsődleges vízálló, szivárgásmentes tartály, melyet elegendő mennyiségű nedvszívó anyag vesz körül ahhoz, hogy törés esetén az összes folyadékot magába szívja.


Másodlagos tartály: Egy második, tartós, vízálló, szivárgásmentes tartály, mely közrezárja és védi a belső tartály(oka)t. Több belső (elsődleges) tartály helyezhető el egy másodlagos tartályba, melyben elegendő további nedvszívó anyagot kell biztosítani, az elsődleges tartályok kipárnázásához. A másodlagos tartály külső részére kell felerősíteni a mintákra vonatkozó adat-űrlapot.


Külső tartály: fa, fém, vagy műanyagtok, amely szállítás közben védi a tartályokat és a tartalmat.


Külső burkolat: Szállítás közben megvédi a tartályokat és a tartalmat, anyaga kemény-papír doboz, melyet a lezáró etikettel kell körbezárni. Az etikett tartalmazza a nyomdai úton elkészített címzést, továbbá ezen, vagy a külső burkolaton feltüntetik a csomagolórendszer gyártóját, tanúsítványszámát és típusát is.

9. Halotti hamvak:

A halotti hamvakat vízhatlan belső tartályba és külső védőtartályba kell csomagolni. A külső tartályt olyan papírral, fagyapottal vagy más hasonló védőanyaggal kell kitölteni, amely a szállítás során keletkező külső behatásoktól, töréstől a küldeményt megóvja. A lezárt tartály(oka)t erős papírcsomagolással kell körülvenni, majd azt leragasztva, illetőleg lepecsételve a küldeményt zsineggel keresztben és hosszában át kell kötni. A küldemény burkolatára és a csomag fuvarlevelére is fel kell jegyezni: „Halotti hamvak”.

KÜLDEMÉNYEIT TELJESÍTJÜK - MEGBÍZHATÓAN